A régi időkben vallási okai voltak a böjtnek, mára viszont inkább divattá vált. Egyet jelent a méregtelenítéssel és a fogyókúrával, egyfajta megtisztulás, de nem vallási értelemben. A böjt időtartama is jelentősen átalakult: A hithű emberek ugyebár képesek 40 napig is megtartóztatni magukat, mára viszont kialakultak a pár napos vagy hetes, inkább diétának mondható szokások.

Sokak fejében téves elképzelés él a böjti szokásokkal kapcsolatban, pontosabban azzal nincsenek tisztában, hogy mit lehet és mit nem lehet enni ebben az időszakban. Semmiféleképpen sem a test éheztetéséről van szó, aki ezt teszi az nem böjtöl, inkább kínozza önmagát fölöslegesen, mert semmilyen pozitív hatást nem képes vele elérni. Sőt, inkább rosszat, mint jót tesz a szervezetével.

A hagyományos 40 napos böjt, mely húsvét vasárnapig tart, hamvazószerdával veszi kezdetét. Ezen a napon a napi háromszori étkezés az előírt, se több se kevesebb. Majd az ezt követő csütörtökön újra szabad volt a bűnözés, méghozzá súlyos lakmározás keretében. Innen ered a manapság oly nagy közkedveltségnek örvendő torkos csütörtök. Viszont az ezt követő 38 napban szigorú szabályok szerint zajlott a böjt további része. Semmilyen állati eredetű ételt nem lehetett fogyasztani, főleg húst nem, így többségében maradtak a gabonafélék, zöldségek és gyümölcsök. A hét minden napján más gabonaféle fogyasztása volt az előírt.

Hétfőn rizsből készült ételt ehettek, kedden árpát lehetett fogyasztani, szerda a köles napja volt, csütörtökön kerülhetett az asztalra rozs, pénteken a zabé volt a főszerep, szombaton ínycsiklandozó kukoricás ételeket ehettek és vasárnapra maradt a búza. Nem csak az összetevők, de az ételek elkészítésének módjára is oda kellett figyelni. Nem volt ajánlott túlfőzni az ételeket, párolt vagy nyers formában készítették az ételeket. Így rengeteg vitamint lehet a szervezetbe juttatni, plusz a hús elhagyásával az emésztés is felgyorsul, ami a megfelelő salaktalanításban játszik szerepet.

Fontos, hogy a fehérje bevitelt ne pótoljuk szénhidrátokkal, tehát ne kezdjünk tésztafalásba. Nem, hogy nem kell éhezni a böjt alatt, a szokásos adagokat sem kell megváltoztatni. Ha bőségesen fogyasztunk a zöldségekből, gyümölcsökből és a különböző magvakból, csillapítani tudják az étvágyunk. Viszont arra ügyeljünk, hogy ne együk végig az egész napot, tartsuk be a napi háromszori étkezés szabályát, ahogy az a böjt első napján elő van írva. A böjt alatt is a reggeli legyen a legbőségesebb, majd a nap végéhez közeledve fokozatosan csökkentsük a bevitt étel mennyiségét.

Naponta legalább 2-3 liter folyadékot fogyasszunk, ami lehet ásványvíz vagy gyógytea, de fontos, hogy a böjt ideje alatt mindenféle ízesítés nélkül igyuk. Ha nehezen szokunk hozzá az újfajta táplálkozáshoz és folyamatos éhséget érzünk, óránként igyunk meg egy nagy pohár vizet, ez valamennyire elveszi az étvágyunkat.

Amennyiben végigcsináljuk a 40 napos böjtöt, a hosszas húskihagyás után ügyeljünk rá, hogy fokozatosan szoktassuk vissza a szervezetünket rá. Ajánlott, hogy az első pár napban sovány húsokat, halat vagy csirkét fogyasszunk. Semmiféleképpen ne kezdjünk zabálásba, mert azzal egy csapásra elronthatjuk azt, amit az elmúlt közel hat hétben értünk el. Választhatjuk a böjt modernebb, rövidebb ideig tartó formáját, de nyugodtan végigvihetjük a hagyományos értelemben vett böjtöt is, vallástól függetlenül, hiszen ami az őseinknek hatásos volt, számunkra is az lesz.