Pár éve megfigyelhető egy erős növekedés a falusi turizmusban. Ennek legfőbb oka az lehet, hogy évről évre egyre több vidékfejlesztési pályázatot írnak ki a minisztériumok, amit egyre több kisváros sikerrel pályáz meg. Az így kapott összeget turisztikai célpontok kiépítésére és már meglévő egységek fejlesztésére költhetnek a városok. Mindemellett egyre több ember gondolja úgy, hogy a nyüzsgő nagyvárosi környezet helyett, inkább a vidéket választja pihenése helyszínéül.

A falusi turizmus nem egy új keletű fogalom, régóta létezik, csak eddig sokak számára valami miatt rejtve maradt. Amellett, hogy kikapcsolódást biztosít, még a tanulásra és ismereteink gazdagítására is lehetőséget ad. Különböző tájegységek néphagyományaiba kóstolhatunk így bele, saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg azt – ami valljuk be, sokkal érdekesebb, mint egy múzeumban megnézni -, hogy például hol, milyen népviselet volt a jellemző.

Hortobágy

Falusi turizmusáról talán a legismertebb hellyé a Hortobágy vált Magyarországon. Már maga az élővilág felülmúlja minden képzeletünket. A friss levegő, a hatalmas füves puszta és az ott élő különleges állatvilág, nyugodt, békés környezetet biztosít a pihenni vágyók számára. A szemünk előtt elevenedik meg a csikósok és pásztorok élete, mert korhű ruhákban tartanak előadást a kíváncsi szemek számára.

A Hortobágyra látogatók lovastúrákon is részt vehetnek: A profi lovasok lóháton, a többiek pedig lovaskocsi segítségével nézhetnek körül. Az utazás során a vidék legszebb részeit járhatják be a vendégek, így a híres Kilenclyukú hídon és a puszta érdekességének számító gémeskutakon kívül, más rejtett természeti értékeket is megcsodálhatnak. Az már csak hab a tortán, hogy a túrák során piknikezhetünk is.

Ópusztaszer

A másik ugyancsak kedvelt helyszín, főleg a húsvéti és pünkösdi ünnepek alatt, Ópusztaszer. A Hortobágy után az Alföld talán második legmeghatározóbb turisztikai célpontja ez a város. Leglátogatottabb része az emlékpark, ahol a híres Feszty-körkép is helyet kapott. Ez a helyszín leginkább a gyerekek számára tartogathat érdekességet. A skanzen területén a lányok kézműves foglalkozáson sajátíthatják el az ékszerkészítés csínját-bínját, míg a fiúk az íjászkodás rejtelmeibe nyerhetnek betekintést.

De mindez a népművelő felnőttek számára is érdekesnek bizonyulhat. Saját bőrünkön tapasztalhatják meg a néphagyományokat, hiszen a tanyai és mezővárosi épületek között járva megismerkedhetnek az őshonos állatokkal (pl.: ló, szamár, bivaly, kakas, pulyka, kacsa) és azok tartásával. Akár egy működő szatócsboltba is csöppenhetnek, amit ma már úgy írhatnánk le, mint egy kisebb élelmiszer bolt, de itt elsősorban háztáji termékeket árultak.

Ezeken a helyeken járva ne számítsunk luxus bánásmódra, kisvendéglők, panziók jellemzik az ilyen térségeket. Így a néphagyományok mellett az egyes tájegységek ételkülönlegességeibe is belekóstolhatnak a vendégek. A Hortobágyon járva megismerkedhetünk a pusztai gasztronómiával. Biztosak lehetünk benne, hogy a hortobágyi vendéglők étlapjain egytől egyig megtalálható a hortobágyi palacsinta (hússal töltött), valamint a slambuc (zsírban pirított, majd megfőtt tészta), ami egy kifejezetten pásztor étel. A Szegedhez közel eső Ópusztaszeren pedig meghatározó étek lehet a szegedi halászlé.

Ezek csak a legismertebb helyszínek voltak, az országban járva számos más olyan faluba, városba ellátogathatunk, ahol a falusi turizmust helyezték a középpontba és általa igyekeznek saját hagyományaikat megismertetni a világgal.