Elfeledett húsvéti szokások
Egyéb 2016-03-26 792

Elfeledett húsvéti szokások

Bár a naptárakban még piros betűvel van jelezve a Húsvét, egyre kevesebben őrzik a hozzá kapcsolódó hagyományokat. A háziasszonyok jókat sütnek-főznek, a család férfi tagjai pedig még útnak erednek locsolkodni a szűkebb családi körben, de többnyire ennyiben ki is merül a mai értelemben vett Húsvét. Pedig valójában a keresztény egyház számára ezt jegyzik az egyik legfontosabb ünnepként. Húsvétkor Jézus Krisztus feltámadását ünneplik, ezért számos szentmisét és istentiszteletet tartanak ilyenkor országszerte.

A húsvéti ünnepkör a farsangi szezon után, a negyven napos böjttel veszi kezdetét, amely húsvét vasárnap ér véget. Innen az elnevezés is, véget ér a böjt és végre ennivalót, azaz húst vehetnek magukhoz az emberek. Rengeteg népszokás is tartozik ehhez az ünnephez, ezek egyike a máig őrzött locsolkodás. E szokás a víznek tulajdonított tisztító erőből ered. A falu legényei húsvét hétfőn kora reggeltől járták a házakat, hogy a legszebb ruhájukba bújt lányokat alaposan megöntözzék. Ma már inkább kölnivel járnak körbe a férfiak, kevésbé drasztikus, mint a vödör vízzel való nyakon öntés, de a hagyományokat még mélyen őrző falvakban az sem tűnt el teljesen. A tisztító erő mellett egy Bibliai eredetet is tulajdonítanak e szokásnak, mégpedig azt, hogy a feltámadást hírül vivő asszonyokat a katonák úgy próbálták csitítani, hogy vízzel locsolták őket nyakon.

A locsolókat váró lányok, húsvét vasárnap már nagy munkában voltak, hogy hétfőre elkészüljenek a festett tojások és finom ételek (köztük a húsvéti sonka), mire a vendégek érkeznek. Ma már lehet a boltokban kapni tojásfestéket, de régebben mindenféle praktikához kellett folyamodni, hogy a színes tojások elkészülhessenek. Többnyire vöröskáposzta, lila hagyma vagy cékla levét hívták segítségül a fondorlatos lányok. Ez a szokás is némiképp átalakult – köszönve a technika fejlődésének -, kevesen festenek már valódi tojásokat, inkább a boltban vásárolható csoki tojásokat osztogatják.

A tojások díszítésének módja tájegységenként egyébként eléggé eltérő. Van ahol karcolják a mintákat, néhol csipkézik és vannak ahol díszes motívumokkal látják el őket a mai napig. A tojás az újjászületés és a termékenység egyik legfontosabb jelképe. Leggyakrabban pirosra festették a tojásokat, ennek magyarázata, hogy magának a színnek mágikus, védelmező erőt tulajdonítottak.

Ami mindenki számára a legnagyobb dilemmát szokta jelenteni, hogy jön képbe a nyúl húsvétkor. Míg a bárány egyértelműen húsa miatt vált az ünnep jelképévé, addig a nyúl esetében ilyesmiről szó sincs. Története eredetileg Németországból származik. A hagyomány szerint egy bizonyos Oschter Haws, akár csak a Mikulás, a jó gyerekeket ajándékokkal, azaz csoki tojásokkal lepi meg. Egy másik magyarázat szerint, a nyúlnak isteni közvetítő szerepet tulajdonítanak. Az igazság az, hogy a tojás és a nyúl valójában nincs egymással szoros kapcsolatban, mindössze a tavasz eljövetelét és azzal együtt a termékenységet szimbolizálják.

Eléggé elfeledett szokás – aminek a lányok örülnek csak igazán -, a vesszőzés. A locsolkodás mellett régen a lányokat fűzfavesszőből font ostorral vesszőzték meg, azzal a szándékkal, hogy egész évben kerüljék el őket a bántó szellemek, azaz a betegségek.

Ezt olvastad már?

Egyéb

Régi szokások, alapigazságok

Gyakran hajlamosak vagyunk úgy vélekedni, hogy ami régi, biztos, hogy rossz. Nemcsak tárgyak esetén vagyunk szkeptikusak a működést illetően, de a hagyományok terén is formabontóak kívánunk lenni. Mintha minden szokás,

Egyéb

Bejgli kicsit másként

Nem múlhat el úgy karácsony, hogy ne szerepelne az ünnepi menüsor között a bejgli, mint desszert. A hagyományos ünnepi bejgli diós és mákos töltelékkel készül. Ennek magyarázata, hogy a dió

Egyéb

Megéri-e továbbtanulni?

Ma Magyarországon 16 év az iskolakötelezettség korhatára. Tehát amíg a gyerkőc nem tölti be a 16. életévét, addig kötelező valamilyen tanintézménybe járnia. Viszont a mai munkaerőpiacot elnézve, megéri-e a gimnáziumi