Elfeledett húsvéti szokások
Egyéb 2016-03-26 826

Elfeledett húsvéti szokások

Bár a naptárakban még piros betűvel van jelezve a Húsvét, egyre kevesebben őrzik a hozzá kapcsolódó hagyományokat. A háziasszonyok jókat sütnek-főznek, a család férfi tagjai pedig még útnak erednek locsolkodni a szűkebb családi körben, de többnyire ennyiben ki is merül a mai értelemben vett Húsvét. Pedig valójában a keresztény egyház számára ezt jegyzik az egyik legfontosabb ünnepként. Húsvétkor Jézus Krisztus feltámadását ünneplik, ezért számos szentmisét és istentiszteletet tartanak ilyenkor országszerte.

A húsvéti ünnepkör a farsangi szezon után, a negyven napos böjttel veszi kezdetét, amely húsvét vasárnap ér véget. Innen az elnevezés is, véget ér a böjt és végre ennivalót, azaz húst vehetnek magukhoz az emberek. Rengeteg népszokás is tartozik ehhez az ünnephez, ezek egyike a máig őrzött locsolkodás. E szokás a víznek tulajdonított tisztító erőből ered. A falu legényei húsvét hétfőn kora reggeltől járták a házakat, hogy a legszebb ruhájukba bújt lányokat alaposan megöntözzék. Ma már inkább kölnivel járnak körbe a férfiak, kevésbé drasztikus, mint a vödör vízzel való nyakon öntés, de a hagyományokat még mélyen őrző falvakban az sem tűnt el teljesen. A tisztító erő mellett egy Bibliai eredetet is tulajdonítanak e szokásnak, mégpedig azt, hogy a feltámadást hírül vivő asszonyokat a katonák úgy próbálták csitítani, hogy vízzel locsolták őket nyakon.

A locsolókat váró lányok, húsvét vasárnap már nagy munkában voltak, hogy hétfőre elkészüljenek a festett tojások és finom ételek (köztük a húsvéti sonka), mire a vendégek érkeznek. Ma már lehet a boltokban kapni tojásfestéket, de régebben mindenféle praktikához kellett folyamodni, hogy a színes tojások elkészülhessenek. Többnyire vöröskáposzta, lila hagyma vagy cékla levét hívták segítségül a fondorlatos lányok. Ez a szokás is némiképp átalakult – köszönve a technika fejlődésének -, kevesen festenek már valódi tojásokat, inkább a boltban vásárolható csoki tojásokat osztogatják.

A tojások díszítésének módja tájegységenként egyébként eléggé eltérő. Van ahol karcolják a mintákat, néhol csipkézik és vannak ahol díszes motívumokkal látják el őket a mai napig. A tojás az újjászületés és a termékenység egyik legfontosabb jelképe. Leggyakrabban pirosra festették a tojásokat, ennek magyarázata, hogy magának a színnek mágikus, védelmező erőt tulajdonítottak.

Ami mindenki számára a legnagyobb dilemmát szokta jelenteni, hogy jön képbe a nyúl húsvétkor. Míg a bárány egyértelműen húsa miatt vált az ünnep jelképévé, addig a nyúl esetében ilyesmiről szó sincs. Története eredetileg Németországból származik. A hagyomány szerint egy bizonyos Oschter Haws, akár csak a Mikulás, a jó gyerekeket ajándékokkal, azaz csoki tojásokkal lepi meg. Egy másik magyarázat szerint, a nyúlnak isteni közvetítő szerepet tulajdonítanak. Az igazság az, hogy a tojás és a nyúl valójában nincs egymással szoros kapcsolatban, mindössze a tavasz eljövetelét és azzal együtt a termékenységet szimbolizálják.

Eléggé elfeledett szokás – aminek a lányok örülnek csak igazán -, a vesszőzés. A locsolkodás mellett régen a lányokat fűzfavesszőből font ostorral vesszőzték meg, azzal a szándékkal, hogy egész évben kerüljék el őket a bántó szellemek, azaz a betegségek.

Ezt olvastad már?

Egyéb

Tanulni sohasem késő

A tanulásban az a jó, hogy nincs korhoz kötve. Bár idősebb korra, állítják egyesek, az agy működése lelassul és romlik az emlékezet, sokan rácáfolnak saját példájukra hivatkozva. Van, hogy fiatalabb

Egyéb

A Mikulás története

Évről évre gyerekek milliói tüsténkednek azon december 5-e estéjén, hogy minél tisztábbra pucolják csizmáikat, hogy az éjszaka folyamán legyen mibe beleraknia a Mikulásnak az ajándékokat. Hisz mindenki tudja, december 5-e

Egyéb

A 10 legidegesítőbb dolog, ha kajáról van szó

Aki éhes, semmi másra nem tud gondolni, csak az ételre. Gondolatban finomabbnál finomabb falatok sorakoznak előtte az asztalon, illatukat érzi, és gyomorkondulása jelzi, itt az ideje a megérdemelt ebédnek. Az