Elméletileg nincs olyan, hogy kutya macska barátság, rengeteg mese is épül erre az elképzelésre. Ám ezzel szemben mégis számtalan példát tudunk felsorolni, ami azt bizonyítja, hogy igenis van. Két állat közötti feszültség adódhat a méretbeli és viselkedésbeli különbségekből. A kutya prédaként tekinthet a nála kisebb macskára, míg az olyan tevékenységek, mint a dorombolás, agressziót válthat ki belőlük, mivel inkább morgásra emlékezteti őket. Ezzel szemben a kutyák farokcsóválása idegességet vált ki a macskákból.

Ha idősebb korban kerül egy légtérbe egymással a két állat, az előbb említett viselkedésre még nagyobb esély van, de ekkor sem lehetetlen, hogy barátságot kössenek egymással. Attól is függ, hogy megtudnak-e maradni egymás mellett, hogy milyen fajta kutyáról illetve macskáról van szó. Az agresszív, többnyire nagytestű kutyák nem túlságosan fogékonyak a haverkodásra, míg apróbb testű, visszafogottabb társaiknál már van rá esély.

Nézzük, milyen praktikák vannak az összeszoktatásra. Ha a kutyus volt előbb és a cica csak később érkezett, akkor védelmet kell biztosítani neki. Lehet nem bántó szándékkal, de előfordulhat, hogy a kutyus érdeklődik iránta, szaglássza, ezt pedig a macska félre értheti, és azt hiheti támadásnak van kitéve. Pont ezért az első pár napban különítsünk el egy helyet a macskának. Ez nehéz feladat is lehet, hiszen szeretnek mászni, de elég ha csak külön helyiségben tesszük őket és néha-néha felügyelet alatt összeengedjük őket. Így fokozatosan tudnak egymáshoz szokni.

Nem gondolnánk, de nehezebb a helyzet, ha a kutyus érkezett utóbb. A macskák is féltik a területüket, féltékenyek, ha mondjuk kevesebb törődésben részesülnek a kutyával szemben, ebből kifolyólag támadó jelleggel léphetnek fel a kutya iránt. Ekkor elsősorban a macskát kell valahogy rávennünk arra, hogy megtűrje kutya társát. Ehhez próbáljunk ugyanannyi figyelmet fordítani régi cimboránkra és az újonnan érkezett kutyára. Kapjanak ugyanakkor enni, persze ne egy tányérból, tisztes távolságba helyezzük el a tálkáikat.

Míg fenn áll a veszélye annak, hogy egymásnak mennének, ne engedjük szabadon a kutyát, őt így tudjuk a legjobban fékezni. Ez mindkét esetre igaz, akkor is ha ő érkezett később. Ha minden jól megy, körülbelül egy hét után már ki kell alakulnia egy olyan kapcsolatnak a két állat között, ami elegendő ahhoz, hogy megtűrjék egymást ha egy légtérben tartózkodnak. Számos olyan példát tudok a saját környezetben tapasztaltak alapján, ami arra a következtetésre vezet, hogy igenis létezik kutya-macska barátság már az első pillanattól fogva.

Kertes házban élek, jelenleg négy teljesen egyszerű házi macskám és két kutyám van, egy tacskó és egy németjuhász. A macskák születésük óta nálam tartózkodnak, a két kutyus idősebb korukban kerültek hozzám. Semmiféle ellentétet nem vettem észre az állatok között. Sem a nagytestű németjuhász, sem a nála jóval kisebb tacskó nem akarta bántani a macskákat és ez fordítva is így van. Egyik cica sem mutatott ellenszenvet a kutyák iránt, sőt. Az egyik olyan szoros barátságot kötött a tacskóval, hogy a tél nagy részében egy kutyaólban éltek.

Ehhez foghatót én azelőtt még nem tapasztaltam, így ámulva figyeltem, mikor estére bemászott a kutya mellé, majd reggel gond nélkül távozott az ólból. Egyedül az evésnél szoktak gondok lenni. Többnyire egy időpontban kapnak enni, és mivel a kutyák mohóbban esznek, sokszor pályáznak a macskák ennivalójára is. Ám ezt egyszerűen oldottuk meg, az evés idejére megkötjük a kutyákat.