A japánkert egy távol-keleti stílusban épülő kert, melyet Japán kertművészetének egyik ékköveként írhatunk le. A csodálatos és különleges növényeken, fahidakon és sziklakerteken túl ezek a kertek egy speciális, csakis rájuk jellemző atmoszférával rendelkeznek. Nem hiába, hogy a szigetországban ezeket a kerteket gyakran buddhista templomok és létesítmények mellé szokás építeni. Te tudtad, hogy Budapesten három szemet gyönyörködtető japánkert is található?

A legtöbben kétségkívül a margitszigeti japánkertet ismerik, ám nem csak itt terül el ez a gyönyörű és nem mindennapi látványosság. Zuglóban, a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Intézet japánkertje, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert-ben lévő japánkert is éppoly elbűvölő, mint a szigeten. Ám még mielőtt részletesebben sorra vennénk a budapesti japánkerteket, pontosítsuk, hogy mi is az a japánkert, és hogy az ázsiai országban mikor kezdtek el foglalkozni ezekkel a magas művészi értékkel rendelkező kertműveléssel.

Amit biztosan lehet tudni, hogy japán kertészek a VI-VII. században vették át a kertgondozás eme típusát a kínai, valamint a koreai művészektől. A cél az volt, hogy létrehozzanak egy olyan helyet, ahol a természet és az ember harmóniába élhet egymással, amikor a szemlélődő képes a tökéletes meditatív állapotba kerülni és a szépséggel párosulva befogadni a békét és megtapasztalni a teljes nyugalmat.

A kertben leggyakrabban megtalálható növények a bambusz, az örökzöldek (mint például a japán fenyő), a lombhullató fák (például a juhar), valamint a páfrányok és mohák. Jellemző kerti elemek a kőlámpások, a tavak kis fahídjai, valamint a lépőkövek, melyek, mint egy nyomvezető funkcionálnak a séták során.

Az, hogy miért van nekünk, magyaroknak is egy megmagyarázhatatlan kötődésünk ezekhez a kertekhez, mindenképpen a hely atmoszférájában keresendő. Mindhárom helyszín ugyanis a harmóniát, egy időn és téren átívelő megfoghatatlan energiát áraszt, ami megnyugtat, lecsendesít és gondolkodásra, filozófiára sarkallja az embert. De ha nem is akarunk holmi „gondolkodást” beleképzelni a dologba, elég csak az elénk terülő tájra, annak szépségére asszociálni.

A Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium japánkertje

Magyarország és Budapest legrégebbi, Zuglóban található japánkertje 1928-ban Varga Márton tervezése alapján készült. Mint a legtöbb japánkertben, ennek az alapját is egy tórendszer képezi, így több híddal és lépőkővel is találkozhatsz majd, ha ellátogatsz ide. A mintegy 3000 m2-es területen fekvő kertet, annak legősibb fáját, a juhart és a megannyi érdekességet nyitvatartási időben bárki megtekintheti. Ha egy kis kikapcsolódásra és nyugalomra vágysz, itt megtalálod, amit kerestél.

A Fővárosi Állat- és Növénykert Japánkertje

Itt található hazánk legnagyobb japánkertje. Talán az állatok miatt a figyelem inkább rájuk, mintsem a kertre esik, mégis fontos kiemelni, hogy a három közül ez a hely mutatja be a legautentikusabb módon a japánkertre jellemző növényeket, külön pavilonban pedig az értékes Nemzeti Bonsai Gyűjteményt is.

A Margitszigeti Japánkert

A margitszigeti japánkertről már elmondtuk, hogy a három közül ezt ismerik a legtöbben, és talán a legtöbb látogatót is ez vonzza leginkább. A valódi remekművet Magyar Györgynek köszönhetjük, aki 1882-ben lett a sziget főkertésze. A több száz éves fák és az örökzöldek egy olyan világba repítenek el bennünket, melyet úgy hívnak, hogy Távol-Kelet.