Nem vagy megelégedve a boltban kapható zöldségekkel és gyümölcsökkel? Vagy csak egy szabadban végezhető hobbit keresel magadnak? Ráadásul van egy üresen tátongó kerted is? Ha mindezekből magadra ismertél, számodra kitűnő elfoglaltság lehet a kertészkedés!

Hozd létre saját veteményeskerted, ahol megtermelheted magad és családod számára a friss zöldségeket és gyümölcsöket. Még időben vagy, hisz eddig az időjárás nem igazán tette lehetővé a veteményezést. A sok esőzés túlságosan nedvessé tette a földet, az elmúlt napokban lejátszódó fagyos időjárás pedig szintén nem tette művelhetővé a talajt. Mielőtt vadul elkezdenénk vetni a különböző zöldségeket, ne feledkezzünk meg a talaj helyes megműveléséről.

Attól függően mekkora területet kívánunk megművelni, válasszunk segédeszközt hozzá. Ha a veteményesünk csak kis területen foglal helyet, elég ha felkapáljuk azt, viszont ha nagyban gondolkozunk, rotációs kapa segítségére lesz szükségünk. Az így kapott porhanyós talajt fedjük be szerves trágyával, hogy bő termésű talajhoz jussunk. Ezután hagyjuk 1-2 hétig pihenni, ez alatt finom porhanyóssá válik, ebbe már bátran vethetjük a zöldségeket.

Vannak növények, melyeket először palántáznunk kell, csak azután ültethetjük ki őket a kertbe. Ezzel a módszerrel a hosszabb tenyészidejű növények fejlődését gyorsíthatjuk fel. Nem bonyolult munkafolyamatról van szó, szükségük lesz hozzá egy virágcserépre, amit akár egy joghurtos pohárral is helyettesíthetünk. Mindegy melyiket választjuk, arra ügyeljünk, hogy az aljuk lyukas legyen, így elkerülhető a növények túlöntözése.

Nem mindegyik virágföld alkalmas palántázáshoz, keressünk inkább a direkt erre a célra kitalált palántaföldet. A csíráztatás alatt tartsuk a lakás olyan pontján, ahol legalább 20-24 fokos hőmérséklet uralkodik. Legmegfelelőbb hely az ablakpárkány lehet, ahol még némi napfényhez is hozzá tudnak jutni. A palántáinkat április végén, május elején már nyugodt szívvel kiültethetjük. Legjobb, ha a cserépből földdel együtt ki tudjuk emelni a palántákat, így elkerülhetjük a gyökerek esetleges sérülését.

Nézzük mi a helyzet azokkal a növényekkel, amiket nem kell palántázni. Ezek főleg azok a zöldségfélék, amelyeknél nem fontos, hogy kezdetben milyen hőmérsékleten tartjuk őket. Ilyen például a borsó és zöldbab. A kinti környezet szabályozza növekedésüket, akkor fejlődnek ki, ha leginkább alkalmas hozzá a hőmérséklet és az időjárás. A palántás növényekkel szemben hatékonyabban tudnak növekedni, mivel fejlődésüket nem kell megbolygatni kiültetéssel, kezdettől fogva ugyan abban a földben növekedhetnek.

Ha évről évre elszánjuk magunkat és veteményezünk, ügyeljünk arra, hogy két egymás követő évben ne ültessünk ugyanolyan zöldséget ugyanarra a helyre. Mivel az egyes növények mindig ugyanazt a tápanyagot veszik fel a talajból, egy idő után ha mindig ugyanaz a zöldség foglal benne helyet, egyes tápanyagok kiveszhetnek a földből. Emellett a növényt károsító kártevők is megtelepedhetnek a földben. Mindez elkerülhető, ha minden évben máshova vetjük az egyes növényeket.

Veteményeskertünk látványát nyugodtan feldobhatjuk néhány virág ültetésével is. Ajánlottak a hagymás növények, mint a tulipán és a nárcisz, ezekkel ugyanis alig kell foglalkozni. Egyszer ledugdossuk a földbe a hagymáikat, és azok évről évre virágozni fognak nekünk. A kertészkedés időt és energiát igényel, ezért csak azok vágjanak bele ebbe a hobbiba, akik komolyan is gondolják!