Nem csak a szárazföldeken találkozhatunk ragadozó állatokkal, a folyók és óceánok is megannyi ilyen teremtményt rejtenek. Krokodilok, cápák, piranhák… nézzük őket sorjában.

A nílusi krokodil

A Szahara és az afrikai kontinens déli részének kivételével szinte bárhol élhetnek nílusi krokodilok. Átlagos hosszuk 3,5 méter körül van, de a hímek akár a 6 métert is elérhetik, súlyuk pedig a 900 kilogrammot is meghaladhatja. Ekkora test táplálásához rengeteg élelemre van szükség. A kisebb egyedek megelégszenek a vízben talált halakkal és kisebb gerincesekkel, viszont a nagyobb példányok áldozatául eshetnek olyan emlősök is, mint az antilop, zebra vagy a fiatalabb vízilovak.

Figyelmetlen emberek is könnyen prédává válhatnak. Áldozatukat erős állkapcsuk segítségével megragadják, majd víz alá húzzák, ahol először megfojtják, majd jellegzetes halálforgás közben darabokra tépik. A hatékonyabb zsákmányszerzés érdekében sokszor csapatban vadásznak, így könnyebben össze tudják terelni a halakat. Rejtőzködő színük nagyban hozzájárul a sikeres vadászathoz.

Míg a legtöbb állatnál az ivarérettség az életkorhoz köthető, a nílusi krokodil esetében ez nem így van, náluk a megfelelő méretet kell ahhoz elérni, hogy tojásokat tudjanak rakni. A hőmérséklet függvénye, hogy melyik tojásból kel ki hím és melyikből nőstény. 30 °C alatti hőmérsékleten csak nőstények, míg 33,9 C fölött kizárólag hímek születnek. Az anya akár két évig is védelmezheti a kicsinyeit, ám még így is kevés példány éli meg a felnőtt kort.

A fehér cápa

A mozifilmeknek köszönhetően már jól ismert a világ legveszélyesebb vízben élő ragadozója, a fehér cápa. A világ legtöbb embert ért cápatámadásáért ez a faj a felelős. A legtöbb óceánban és tengerben fellelhetők. Szinte lehetetlen megmondani hányan lehetnek, mivel állandó mozgásban vannak, mindig változtatják lakhelyüket.

Méretük szinte centire pontosan megegyezik az előbb említett nílusi krokodiléval. Átlagosan 3,5 méter hosszúak, de vannak példányok, melyek a 6 métert is meghaladhatják. Tömegük a 3000 kilót is elérheti. Más állatokkal ellentétben nem a hím az, aki nagyobb mérettel rendelkezik, hanem a nőstény. Jellegzetes színéről azonnal észrevehető, míg háti része szürkés árnyalatú, a hasa teljesen hófehér, innen is kapta nevét.

Több mint 6 cm hosszú, háromszögletű fogaival könnyedén meg tudja ragadni, majd széttépni áldozatát. Egy nagyon hasznos tulajdonsággal is rendelkezik, az elvesztett vagy letört fogait képes pótolni, ha egyet elveszít, egy másik nő ki helyette.

A piranha

A Dél-Amerika édesvizeiben megtalálható piranha szintén a ragadozó halak közé tartozik. A 20-50 cm hosszúságú példányok akár a 3,5 kilogramm súlyt is elérhetik. A fehér cápához hasonlóan a nőstények nagyobbra nőnek a hímeknél. Korukat hátuk magasságából lehet megmondani, ugyanis minél idősebbek, annál magasabb a hátuk.

Amilyen veszélyesek, olyan szépek: hátuk zöldesszürke kék árnyalatú, hasi részük vöröses narancssárgás színben pompázik, testét pedig aranyszínű, csillogó pöttyök borítják. Fejformája kissé viccesnek mondható, alsó állkapcsa előrébb helyezkedik el mint a felső, ám a szájüregében található erős fogakkal halálos marásra képes.

Különösen veszélyesek, amikor rajokba gyűlve úszkálnak, így áldozatuknak szinte esélye sincs az életben maradásra. Pillanatok alatt képesek csontig lerágni a húst áldozataikról. Az élő állatok mellet a vízben elpusztult dögöket is elfogyasztják. A rajba rendeződésnek egyébként védelmi okai is vannak, így védekeznek más ragadozók ellen.