Ma már elfogadott tény, hogy a nőknek nem muszáj a konyhában robotolniuk egész nap. Hogy sokkal többre képesek és többet akarnak az egyszerű házi munkák elvégzésénél. Valljuk, hogy a gyengébbik nem igenis rendelkezhet nem mindennapi, vagány és extrém foglalkozásokkal. Olyanokkal, melyeket még a férfiak is megirigyelnek tőlük. Női motoros egy gyorsulási versenyen? Elég csak Varga Kata versenyzőre gondolni, akinek fő élettere a versenypálya, és aki szerint egyedül az adrenalin és a sebesség hozhatja elő az ember igazi énjét.

Gyerekkortól kezdve folyton ezt kérdezik a legkisebbektől: na és mi akarsz lenni, ha nagy leszel? Persze, ha a gyermek válaszol erre a kérdésre és mond egy extrém foglalkozást, például azt, hogy motorversenyző szeretne lenni (főleg, ha szoknyás, fonott hajú kislány szájából hangzik mindez), akkor persze már más a helyzet. Ilyenkor ugyanis nagyra nyílt szemmel tekintenek a gyermekre és az évek múlásával valahogy megpróbálják afelé terelni őt, hogy ezt a nem hétköznapi szakmát verje ki a fejéből.

De vajon amit a férfiaknak lehet, azt a nőknek miért nem? Miért néznek furcsán arra a nőre, akinek például az átlagnál egy kicsit férfiasabb szakmával rendelkezik, és aki számára fontos a karrier? Aki elvégzi a házimunkákat, ugyanakkor több értékes hobbival is rendelkezik? A női egyenjogúság ezek szerint mégsem éli virágkorát? Erre a kérdésre több szemszögből is adhatunk választ: hiszen a korlátlan szabadság Magyarországon minden nőt jogilag is megillet, ám mégis, amint kirívó példával találkozunk, már jön a „kibeszélés”, máris a környezet annak érdekében munkálkodik, hogy ugyan „a jó útra tereljék a nőt”.

Az, hogy kinek mi számít jó útnak az csak és kizárólag a személyiségtől függ. Hogy kinek mik az erősségei, mit szeretne elérni a szakmájában. Ám az már egyértelmű kérdés lehet, hogy vajon honnan ered ez a beolvadási mánia? Miért kellene mindenkinek ugyanazokat a szakmákat választania? Miért beszélünk önmegvalósításról és karrierről, ha valójában az iskolák és gimnáziumok a népszerű foglalkoztatási ágazatokról tartanak hosszas előadásokat és afelé terelik a diákokat, hogy legyenek ügyvédek, orvosok, építészek vagy éppen mérnökök.

Szíved vágy: a foglalkozásod. A foglalkozás egyet jelent azzal, aki valójában te vagy. Ha azzal foglalkozol, amit valójában szeretsz és kitartasz az elképzelésed mellett akkor is, ha a családod, a barátaid, a tanáraid esetleg lebeszélnének vágyaidról. Motoros- vagy autóversenyző szeretnél lenni? Netán híres énekesi vagy színészi pálya érdekel? Programozó vagy kertészmérnöknek tudod elképzelni magadat? Annyi, de annyi színes foglalkozás és izgalmas szakma van a világban, ami könnyen a te szíved vágya lehet. Kérdés, hogy mi tesz téged igazán boldoggá.

Varga Katát kétségtelen, hogy a sebesség utáni vágy és az adrenalin adta erő inspirálja. Számára minden verseny egy új út, melyre csak rá kell lépnie motorának kerekeivel, hogy aztán elméletben átlépve a fizikai idő korlátait, járgányával ő érjen be elsőként a célba, övé legyen a leggyorsabb kör. Bármilyen gyermek vagy felnőttkori versenyről is legyen szó, az egyet jelent azzal, hogy az ember a legjobb szeretne lenni a szakmájában. Abban a hivatásban, mely versenyhez köthető. Olyan megmérettetéshez, mely alapulhat a sporton, a motor- és autóversenyzésen, valamint a művészeti ágakon (például tánc) is.

Ha benned is ott rejtőzik a versenyszellem, ha egy egészséges bizonyítási vágy fűt, vagy ha csak egyszerűen van olyan dolog, melyért odavagy, melyet kutatsz, melyet minden számtani képlettel bizonyítanál, akkor azt tanácsoljuk: ne mondj le az álmaidról! Ne add fel a küzdelmet és érd el azt, hogy azon kevesek közé tartozol, aki valóban azzal foglalkozik, amit imád és, ami valóban inspirálja.