Nem is olyan régen, a nő úgy döntött, hogy leveti magáról a társadalom által évszázadokon át rápakolt terhet, és nem csak feleség, illetve anya lesz, hanem elsősorban nő. Amikor az elhatározás megszületett a változtatásra, még senki nem gondolta, hogy sokkal súlyosabb problémák merülnek majd fel, mintsem a női emancipáció megléte vagy hiánya. A hagyományos kapcsolatok destabilizációjával elindult egy folyamat, mely visszavetette a házasodási- és gyermekvállalási kedvet és hirtelen jött szabadság jobban megrengette a társadalom alappillérét képező családokat, mint azt bárki gondolta volna.

Egy nő nem attól lesz nő, mert szabad bármit megtennie, ami eszébe jut. Például, ha akar, férjhez megy, ha akar, nem. Ha akar, gyermeket szül, ha akar, nem. A lázadás korszakában, a huszadik század második felében Magyarországot is elérte a kitörési vágy, ami fejtetőre állított minden hagyományt. A régi szokások sutba dobásával a nő ki akarta fejezni önállóságát, és önként lemondott a háztartás irányításáról. A főzés és a lakás rendben tartása már nem volt elemi feltétele a nő-férfi kapcsolatnak, ahogy a házasság sem kötelező. Az élettársi kapcsolatok elszaporodásával további igények jelentkeznek az egyéniség kibontakoztatására és az ego központba helyezésével nehezebbé vált az alkalmazkodás. Nemcsak párkapcsolatban, de szülő-gyermek, illetve a munkahelyen is fontosabb lett az önérdek, mint a közösség iránti lojalitás.

Slachta Margit, mint a keresztény feminizmus képviselője, mint az első politikusnő a magyar parlamentben 1920-ben, de a második világháború éveiben és az után is leckét adott a nőiségből nem mindennapi körülmények között. A szociális érzékenységgel megáldott nővér (magánfogadalmat tett) életpályája, munkássága a bizonyíték arra, hogy a keresztény feminizmus megőrzi a hagyományosnak számító női értékeket, és az emancipációnak csupán azt a részét használja fel, melyből nem csak a nő, de a társadalom is profitálhat. Ennek az elvnek az elvetése történt meg a 20. század második felében, ahol egyre inkább a radikális feminizmus kezdett érvényesülni. A nők sorra kezdték követeléseiket közzé tenni, és érdekes mód, a homoszexualitás természetességének hangoztatása is bátrabb tettekre sarkallta az érintetteket. Nem az igazság változott, csupán az erkölcsről vallott nézetek, melyek helyessége nem tehető párhuzamba az új szokásokkal. Attól, hogy valamit szabad, még nem biztos, hogy helyes.

Mindenesetre egyre több nő kezeli magát szabad nőként a manapság is, sőt! A vélt szabadság eszményében a modern nő karriert fut be, hűséges feleség, családanya és a tetejébe még vonzó is! Hihetetlen nagyok a felállított követelmények, és ahogy az idő telik, a fejlett országokban csak további elvárásokkal kell szembesülni. A szétesett családoknál gyakran az anyára hárul a családfenntartó szerepe, ezért még több aktivitásra van szükség, mint egy átlagos család esetében. Az igazsághoz tartozik, hogy mind a nőknek, mind a férfiaknak az igényesség okozza a legnagyobb problémát, hisz egy adott társadalom minőségi minimumának eleget téve akarja mindenki a legjobbat megszerezni magának. Ha televízióról van szó, akkor TV-t, ha telefonról, akkor a legújabb okos telefont, ha pedig trendi cuccokról, akkor éppen azt, mert az jár, az kell. Nehéz lemondani arról, aminek látványa elkíséri a női fogyasztót, aki tudja, hogy mindig versenyhelyzetben van. És pont a hatalmas igyekezetével esik át a ló másik oldalára, miközben görcsösen igyekszik mindenhol helytállni.

A bizonyítási kényszer másoknak, önmaguknak vezethet oda, hogy félretéve saját értékrendünket hamis képet alkotunk a világ helye menetéről és a külsőségeknek dőlünk be. Egy nő akkor lesz „igazi” nő, ha tudatában van annak, hogy Isten nem véletlenül teremtette annak, ami, vagyis feleségnek, anyának, vagyis ez elsődleges cél. De képességeket is adott, melyeket kamatoztatva kiteljesedhet egy adott közösség javára. A baj ott kezdődik, ha a fontos értékeket félretéve csak és kizárólag magunkra figyelünk, és az életünkből kizárjuk azokat az elemeket, melyek közelebb vihetnek egy-egy egészséges ember-ember közötti kapcsolathoz. Kevesebb egóval, több alázattal többre menne minden nő.