Tökéletes forma tökéletes tartalommal – így várta ez a gyümölcs az ember megjelenését a Földön. A megkövesült magok tanúsága szerint az Australopithecus és a masztodonok korában már jelen volt, s még a jégkorszak sem tudta kipusztítani: a védett zugokban megmaradt szőlőtőkék újra benépesítették az egész bolygót.
Az apró szemű, savanyú ligeti vagy erdei szőlőt (Vitis sylvestris) Kr. e. 4-5000 körül már termesztették a mai Irán, Örményország, Azerbajdzsán területén, a Noé-legendának, az Ararát hegyének köszönhetően is a szőlő „őshazájának” tartott tájakon. Ugyanez a faj a Kárpát-medence védettségében is virágzott a holocénban, s belőle fejlődött ki a kerti szőlő (Vitis sativa), majd a gondos termesztés eredményeként a kerti, európai vagy bortermő szőlő (Vitis vinifera).
A szőlő minden ősi vallásban, irodalmi és művészeti alkotásban kivételes szerepet játszik, a föníciai kultúrától a Gilgames-eposzon keresztül a Bibliáig, amelyben a búza után a legtöbbször említik. Mezopotámia, India, a perzsák, a kínaiak, az egyiptomiak és a zsidók történelmében egyaránt szent és isteni eredetűnek tartott növény, a bőség, a jólét és a gondoskodás szimbóluma. Alapeleme a világ díszítőművészetének, népmese-, dal- és szóláskincsének.
A szőlő- és borkultúrában meghatározó szerepük volt a görögöknek, akik a föníciaiak után a szőlőtermesztés szakirodalmát is továbbfejlesztették, és a változatos művelési módokkal termesztett, nemes szőlőfajtákat kezdték elterjeszteni Európában. A burgundiai és hispániai szőlőtermesztést az etruszkok módszereit és a görögök tapasztalatait felhasználó rómaiak alapozták meg.
Szeretjük, mert teljes értékű táplálék
- A szőlő héjastól, magvastól teljes értékű táplálék az ember számára. Minden megtalálható benne, ami fontos a szervezetnek. Energiatartalma viszonylag magas, de mivel 80 százalékban vizet tartalmaz, nem hizlal.
- Az orvostudomány elsősorban rákellenes és szívbarát hatását értékeli. Az erőteljes antioxidánsok főként a friss szőlőszemek héjában és magjában rejtőznek, ezért javasolják egészben fogyasztásukat. De a leve is javítja az erek állapotát, csökkenti a szívinfarktus és a szélütés veszélyét, erősíti a hajszálereket, gátolja a trombociták kialakulását. Kúraszerű fogyasztását még a súlyos állapotú rákbetegeknek is ajánlják, mivel természetes úton segíti a sejtek megújulását.
- Bőven tartalmaz káliumot, amely helyreállítja a szervezet savbázis egyensúlyát, jó vízhajtó, segíti az emésztést, tisztítja a bélrendszert, és fokozza az epeelválasztást.
- A szőlő héjában lévő vegyületek vírusölő hatásúak. A gyümölcshús és -lé egyaránt gazdag tápanyagforrás, magas a rost- (elsősorban cellulóz- és pektin) tartalma, így fogyókúrára, tisztítókúrára is használható.
- A B-vitaminoknak és a magnéziumnak köszönhetően idegerősítő hatású. Vas- és folsavtartalma a vérképzésben fontos, ezért a vérszegénység ellenszereként is számontartják. Fáradékonyság esetén szintén hatékony, mivel linolsav tartalmát és a gyorsan felszívódó szőlőcukrot a szervezet közvetlenül energiává tudja alakítani. Magas A-, C, E-vitamin- és szeléntartalma miatt immunerősítő, sejtöregedés-gátló.
- Egyik alkotóeleme, a kvercetin flavonoid, amely legnagyobb mennyiségben a vörös szőlő levében és a vörösborban található meg, antioxidáns, gyulladáscsökkentő hatásáról ismert, szerepet játszik a rosszindulatú daganatok kialakulásának megelőzésében, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást.
- Mivel fitoösztrogént is tartalmaz, ezért idős emberek hormonterápiájában alkalmazzák, amikor a szervezetben csökken a természetes hormonellátás. A kutatások szerint ez az összetevője az antioxidáns flavonoidokkal együtt segítheti a mellrák megelőzését, illetve gyógyítását.
Nem szeretjük, mert ingerli a gyomrot
- A szőlőcukor (és a belőle készített por vagy tabletta) a legegyszerűbb szénhidrát, szinte azonnal felszívódik. Glikémiás indexe 70-90 százalék, vagyis gyorsan megemeli a vércukorszintet, ezután azonban visszaesés következik, ami miatt cukorbetegeknek vagy hipoglikémiában szenvedőknek kifejezetten ártalmas lehet.
- Epe- és vesebetegeknek, valamint gyomorsavtúltengésben szenvedőknek csak mérsékelt fogyasztását ajánlják, semmiképp nem javasolt, hogy diétás céllal szőlőnapot tartsanak. Nem ajánlott a fogyasztása szénaláz, asztma, tuberkulózis és tüdőgyulladás esetén. Nem javasolt a szőlődiéta a várandós vagy szoptatós kismamáknak, a bélhurutban szenvedőknek, illetve magas trigliceridszint esetén.
- A házilag frissen préselt szőlőlevet érdemes vízzel hígítani, mert az érzékenyebb bélrendszerű embereknek puffadást vagy hasmenést okozhat.
Szépít, mert kívül-belül fiatalít
- A drogériák polcain számtalan szőlő-alapanyagú termékkel találkozhatunk, és a kozmetikai kezelések között is bőven találhatók szőlő- vagy boralapú kúrák. Nem is csoda: a szőlő belsőleg és külsőleg egyaránt szépít és fiatalít, hiszen gazdag olyan hatóanyagokban, amelyek kisimítják a ráncokat, védik a bőrt, ráadásul még karcsúsítanak is. A friss szőlő húsa még a legérzékenyebb bőrűeknek is ajánlható.
- A gyümölcssav megújítja a bőrsejteket, az elhalt hámsejtek gyorsan leválnak, és helyet adnak a friss bőrnek, amitől az arc feszessé válik, megfiatalodik.
- A karcsúsító, feszesítő szőlőlevélfürdő beindítja az anyagcserét, és a méreganyagok gyorsan távoznak a nyirokutakon. Fürdő után egy szőlőmagolajos testpakolás vagy testápoló krém megnyugtatja a bőrt, megvédi a kiszáradástól. Egymaréknyi, villával összetört szőlőszem közvetlenül is használható arcpakolásként, de igazán látványos eredményt produkáló arcmaszkot kapunk, ha friss, piros szőlőlevet mézzel, olívaolajjal és egy pici liszttel kenhetővé keverünk.
- Kivételesen hatékonyak a ráncok ellen a szőlőmag természetes anyagai, feszesítik a kollagénrostokat, és lassítják a bőr puhaságáért felelős savak leépülését. A szőlő arclemosóként, zabpehellyel keverve arcradírként is hatásos.
- A növényi alapanyagokat használó kozmetikai irányzat a szőlőmagolajos masszázspeelingtől a muskotályos krémekig, az energetizáló borterápiától a vörösboros testkezelésig számos formában hasznosítja a szőlőben rejlő kincseket.
Konyhai felhasználása
Hazánkban július második felétől október végéig nagy bőségben kelletik magukat a sárga, zöld, piros és lila szőlőfürtök az apró szemű mézédestől a nagy szemű, nagy magvú változatokig. A piacon kapható szőlőfajtáknak csak egy része borszőlő, többségük egymást követően érő csemegeszőlő.
Különlegesség a fagyok beállta után leszedett mézédes jégszőlő, de száraz, szellős helyen felfüggesztve az őszi szedés is eltartható karácsonyig. A csemegeszőlőt frissen, nyersen esszük, és mivel nem utóérő, a zölden leszedettet zölden is fogyasztjuk el, ezért, ha édesebbet szeretnénk, válasszunk sárgábbat! Hasonló a helyzet a színes szőlőknél: minél sötétebb, mélyebb a színük, annál értékesebbek a szervezetünk számára.
A szőlő önmagában is isteni csemege, de csodálatosan harmonizál a sajtokkal és a dióval, jó salátába, süteménybe, öntetbe, sőt lekvárt is lehet főzni belőle. A mazsola megőrzi a szőlő értékes tulajdonságait, de az aszalás miatt magasabb a cukortartalma. A kellemes illatú, zöldessárga színű, olívaolajra emlékeztető ízű szőlőmagolajjal akár süthetnénk-főzhetnénk is, de magas ára miatt inkább csak saláták, páclevek ízesítésére használjuk.
