Minden tanulóban felfedezhető a tanulási szándék. Induljunk ki csak abból, hogy a gyerekek felfedezik a körülöttük lévő környezetet, kezükbe veszik a tárgyakat, vagy ahogy érdeklődésüket fejezik ki bizonyos dolgok iránt. Miért szűnne meg ez a természetes kíváncsiság 12-14 éves kor fölött? Például az iskola, a tanár, a tananyag és amiatt, hogy a gyerek egyszerűen nem érti azt, amit tanul, és nem látja annak a tárgynak hasznosságát, értelmét. A gyerekek egyik fele nem akar, nem szeret tanulni, a másik fele törekszik a maximumra, nem elégszik meg a négyes érdemjeggyel, de valójában a tanulás végtermékét nem tudják a maguk számára előnyként felhasználni. Éppen ezért érteni, használni és szeretni kell a tárgyat. Ez a tanulás alapja és, ha ez nincs meg, félő, hogy az egész kárba vész, értelmét veszíti.

„Nem értem.” Ha ezt valaki kimondja tanulás közben (lehet az illető akár felnőtt, akár kiskorú), legalább kiinduló pont arra nézve, hogy megtaláljuk a probléma gyökerét, forrását. Hiszen a nem értem, az azt jelenti, ha valaki egy szót nem ért pontosan, egy szó miatt egy kifejezést, és aztán magát a mondatot, tehát a gondolatot, a szöveg értelmét. Talán nem is gondolnád, pedig a szavak pontos ismerete a legfontosabb tanulás közben. Számos kifejezéssel találkozunk nap mint nap amiket használunk, pedig nem is vagyunk tisztában azok jelentésével. Ilyenkor nem lehet mást tenni, mint azt, hogy pontosan megkeressük az értelmező kéziszótárban annak jelentését és alkalmazzuk a gyakorlatban.

Te belegondoltál már, hogy vajon hány olyan szót mondasz ki és hány darabbal találkozol a mindennapi kommunikációd során az iskolában, a munkahelyeden, amikor olyan szavakat használsz, melyet valójában nem is értesz? Ha megkérdezném most tőled, hogy mit jelent az, hogy „csatlakozó”, elmondanád, de már nehezebben tudnál példát említeni annak gyakorlati megjelenésére és időbe telne, mire magát a szót használnád egy konkrét mondatba vagy mondatokba helyezni.

A szavakat érteni és használni kell, máskülönben éppen a lényeget és ezáltal a tanulás értelmének és gyakorlatiasságának lehetőségét veszíted el. Az iskolában, a tanfolyamokon a szavak ismeretére nem igazán helyezik a hangsúlyt. Pedig ha tanulás közben valaki hirtelen álmossá válik, nem figyel a tanárra, unja magát, haza akar menni, azok mind árulkodó jelek, hogy valójában a tanuló nem is érti pontosan, hogy miről van szó. Elkalandozik, firkál, egyre gyakrabban ellóg az órákról. Mindez talán téged is érint, de most már legalább tudod, hogy mire vezetheted vissza a jelenséget.

Természetesen a tanárok egy nagy osztályközösségben nem tudnak egyesével foglalkozni a gyerekekkel, de a nebulónak meg lehet tanítani, hogy otthon hazaérve a suliból vagy hétvégén hogyan érdemes tanulnia úgy, hogy azzal eredményeket is el tudjon érni. A sikerélmény megtapasztalása a tanulás során elsődlegesen fontos. Talán a legfontosabb. Siker nélkül nem érkezik pozitív visszacsatolás, melynek következtében a tanulási kedv és szándék is abbamaradhat. A tanárnak éppen ezért kötelessége adott esetben jó szóval, egy kedves mosollyal, vállveregetéssel visszacsatolást adnia tanulói számára. Sikerre nem csak a fiatalnak, de az idősebb korosztály tagjainak is szüksége van.

Értés, hasznosság és siker. A tanulásnak ez a három alappillére. Ha valamit nem értesz biztosan, nézz utána, ott a szótár, keresd ki és nézd meg. Ha nem látod a tanulás hasznosságát, akkor ültesd gyakorlatba azt az adott dolgot vagy folyamatot. Ha nincs sikerélményed, akkor bizonyítsd magadnak, hogy amit tudsz, az minden helyzetben megállja a helyét és hidd el, hogy ennél nagyobb sikerre talán nem is lesz szükséged. Ha ezt a három értéket megtartod, akkor elmondhatod: tanulni jó, tanulni érdemes.