Nem múlhat el úgy karácsony, hogy ne szerepelne az ünnepi menüsor között a bejgli, mint desszert. A hagyományos ünnepi bejgli diós és mákos töltelékkel készül. Ennek magyarázata, hogy a dió és mák a bőséget, a termékenységet és a gazdagságot szimbolizálja.
Hazánkba a Monarchián keresztül került, és azóta is évről évre meghódítja a karácsonyt. Pontosan nem lehet tudni, ki volt a kitalálója, de mivel nagy hasonlóságok fedezhetők fel a bejgli és a pozsonyi kifli között, ezért van, aki a pozsonyi pékeknek tulajdonítja a dicsőséget. Ezzel szemben akadnak olyanok is, akik úgy vélik, hogy a bejgli Sziléziából származik és egy már a középkorban létező kalács újragondolása.
Mindegy is, honnan származik, nekem csak egy gondom van vele, a töltelék összetevője, ugyanis a dióra és a mákra is allergiás vagyok. Ezért minden évben arra törekszem, hogy kicsit a hagyományostól eltérően készítsem el a karácsonyi bejglit, úgy hogy én is bátran fogyaszthassam. A sütemény tésztáját a hagyományos recept szerint készítem, semmit sem változtatok rajta, a töltelék elkészítésekor viszont igyekszem minél sokszínűbb lenni. Így lehet az, hogy a megszokott diós és mákos bejgli mellé a mi ünnepi asztalunkra kerül mogyorókrémmel illetve kakaós-gesztenyés krémmel töltött bejgli is.
A mogyorókrém elkészítéséhez mindössze egy üveg Nutellára vagy bármilyen más mogyorókrém készítményre, 10 dkg aprított pörkölt mogyoróra és édesmorzsára lesz szükségünk. A morzsát elkészíthetjük kekszből vagy piskótából is.
A hozzávalóknál már csak az elkészítése egyszerűbb. A mogyorókrémet tegyük rövid időre mikrohullámú sütőbe, hogy folyós állagot kapjunk. Szórjuk bele a mogyoródarabkákat és annyi édesmorzsát, hogy még kenhető állag álljon rendelkezésünkre.
A gesztenyés töltelék elkészítése sem sokkal bonyolultabb. Először is szükségünk lesz 25 dkg gesztenyemasszára, három nagyobb almára, 3-4 evőkanál cukorra, 1 teáskanál fahéjra, 1 evőkanál sütőrumra vagy rumaromára, és végül ehhez is elengedhetetlen az édesmorzsa.
A gesztenyemasszát reszeljük le, majd a mogyorókrémhez hasonlóan olvasszuk meg. Az almákat pucoljuk meg és szintén reszeljük le. Ezután pároljuk meg, majd ha kihűlt, hozzá adhatjuk a gesztenyemasszát és a cukrot. Kezdjük el kavargatni, egészen addig, míg a cukor teljesen el nem olvadt a masszában, közben ízesíthetjük a fahéjjal és rumaromával. Végül szórjuk hozzá az édesmorzsát, ugyancsak annyit, hogy könnyen rákenhető legyen a tésztára.
Az egyik nagy kedvencem a kókuszos töltelékkel készült bejgli. Ha szereted a raffaellót, bizonyára ez is ízleni fog. Az elkészítéséhez szükségünk lesz 5 dkg tejporra, 20 dkg kókuszreszelékre, 2 csomag vaníliás cukorra, 2 dkg vajra, 2,5 dl tejre, 1 evőkanál finom búzalisztre, 1 csipetnyi sóra és cukorra.
Melegítsük meg a tejet, de ügyeljünk rá, hogy ne forraljuk csak langyosítsuk. Majd oldjuk fel benne a tejport, kevergessük folyamatosan, így elkerülhetjük, hogy csomók alakuljanak ki benne. Ha sikerült simára kikevernünk, adjuk hozzá a kókuszreszeléket, lisztet, vaníliás cukrot és a csipetnyi sót. Ízlés szerint keverjünk hozzá cukrot. Ha minden összetevő belekerült az edénybe, forraljuk fel, közben keverjük hozzá a puha vajat. Ha jól dolgoztunk, végeredményül egy sűrű, kenhető masszát kell kapnunk.
A tökéletes tészta elkészítéséhez is tudok némi jó tanáccsal szolgálni. Ahhoz, hogy gyönyörű márványos, ám repedés mentes külsőt kapjon a tésztánk, a következőképpen kell eljárni. Az óvatosan feltekert rudakat először tojássárgájával kell megkenni, ezután hűvös helyre kell tenni, hogy legyen ideje megszáradni. Majd ezután az enyhén felvert tojásfehérjével is lekenjük és szintén száradni hagyjuk, és csak ezt követően helyezzük be a sütőbe.
Jó étvágyat!