Minden ember életében adódnak helyzetek, amikor szeretné elmondani örömét, bánatát valakinek. Olyan valakinek, aki meghallgatja kritizálás és fölösleges megjegyzések nélkül. Mindenki igényli a törődést, a figyelmet, de kérdés, hogy akinek bizalmat szavazunk, az-e, akire szükségünk van és megérdemli-e őszinteségünket, barátságunkat.

A barátok jelenléte nemcsak gyermek-, de felnőttkorban is fontos. A gyermekek természetes kötődése egymáshoz irigylésre méltó; a kicsik ösztönösen érzik, kivel szimpatizálhatnak és kivel nem. A felnőtteknél már gyakran érdekek döntik el, hogy ki lesz a legfőbb bizalmas. Kételkedésre ad okot az objektivitást illetően, amikor a várható haszon szabja a feltételt egy „baráti” kapcsolat létesítésénél. Akárcsak a családi-, úgy a baráti viszonyban is alapszempontnak kellene lennie az őszinteségnek, a bizalomnak és a szeretetnek. Napjainkban rendre nem ez valósul meg, s ez az egoizmus rovására írható.

A médiának is szerepe van abban, hogy az egyén egyre több figyelmet szentel magának. A reklámok inspirálják, hogy vegyen meg termékeket, mert megérdemli, és szerezze meg vágyai tárgyát, mert joga van rá. Érdekes szemlélete alakult ki a világnak, mintegy torz képet festve a valóságról. A kozmetikumok, a ruhák, de még a játékok esetében is számítanak az aktuális trendek, melyekkel befolyásolhatók az emberi kapcsolatok alakulása. Ha tömören össze akarnánk foglalni: ki mennyit költhet, hozza közelebb vagy távolítja el az embereket egymástól. A társadalmi osztálykülönbségek nem történelmi tények, hanem jelenkori momentumok, melyek szükségszerűen alakítják a barátságokat.

A fiatalok szótárában a barát szó azonos a haver fogalmával. A haver divatosabb és kifejezi az illető véleményét a világról. 5-10, de adott esetben 100 haverja is lehet valakinek, aki közösségben mozog és ápolja kapcsolatait, jobbára felületesen. Fizikai képtelenség ugyanis elmélyedni mindenki életében, megismerni gondjukat-bajukat, számon tartani ünnepi (pl. születésnapi) alkalmaikat. A tizenéves kamaszok, de fiatal felnőttek közül is páran csak haverokkal rendelkeznek, és nem tudják, milyen az igaz barát. Az érzelmek palástolása divattá vált, mert ami számít, az a felszín, hiszik ők, akik érdekorientáltak.

Másképp látják az emberi kapcsolatokat a kicsit tágabb látókörrel megáldott emberek, akik igénylik a barátokat. Nemcsak a hölgyek, de a férfiak körében is, bizonyos státusszal fontos, hogy legyen egy megbízható személy, akinek kiönthető a szív minden titka. A bizalmi pozícióra nem mindenki érdemes, gyakran évek telnek el, míg valaki rátalál az igazi jó barátra. A barátság sokszor állandóbb, mint egy párkapcsolat; általában elmondható: aki képtelen rendezett női-férfi viszony fenntartására, annak nehezére esik a mélységet igénylő baráti kapcsolat ápolása is. Minden az érzelmekről és a kitartásról szól, ami háttérbe tolja az ösztönöket és az egocentrikus látásmódot.

Érdemes odafigyelni a környezetünkben lévő emberekre és kideríteni, kik vesznek körül minket a szó eredeti, „humánumot” kifejező értelmében. A hosszú, kiegyensúlyozott élet titka a lelki béke megőrzése, mely csak normális kommunikálás révén lehetséges. A szavak, a viselkedés döntik el, hogyan viszonyulunk másokhoz, úgymond minősítenek. Mások rólunk kialakult véleménye visszatükrözi életszemléletünket.

Ha nem csak a külcsín a fontos, hamar kiderül, hogy haver helyett barátunk van. Nyilvánvaló lesz családunk és az egész világ számára. De a jó barát megszerzéséért többnyire áldozatokat kell hozni; a jóban-rosszban kitartás nemcsak a házastársakra igaz, a barátságra éppúgy vonatkoztatható tézis. Hosszú távon derül ki, megéri tűrni, olykor szenvedni barátunk kedvéért, mert eljöhet a pillanat, hogy mi szorulunk az ő támogatására. Ha mérlegre akarjuk tenni valaki személyiségét, úgy nekiszegezhetnénk a kérdést: barátod vagy haverod van? Döntse el mindenki kedve-szüksége szerint, melyik megszerzése, megtartása a fontosabb.